2021. szeptember 26., vasárnap, Jusztina, Pál napja van.

Diósdi Német Nemzetiségi Önkormányzat

„Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz!” – Beszélgetés Nagyné Ulrich Edit nyugalmazott nyelvtanárral

2020.07.21. | Aktuális

A Diósdi Német Nemzetiségi Önkormányzat (DNNÖ) áprilisi hírlevele Kunáné Farkas Mártát, a diósdi Eötvös József Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola  nyelvtanárát mutatta be, aki a németnyelv-oktatás jelenlegi helyzetéről is áttekintést adott. Júniusban egy 16 éves diósdi diáklánnyal, Riedl Dórával készült interjú, aki a közelmúltban tért haza Diósd németországi partnertelepüléséről, Alsbach–Hähnleinból, ahol fél évet töltött el az ottani iskolában. De hogyan is indult Diósdon az óvodai és iskolai németnyelv-oktatás? Erről Nagyné Ulrich Edit nyugalmazott pedagógust, a helyi iskola németnyelv-tanárát kérdeztük.

– Kérem, idézze fel, mikor, hogyan került szóba, majd hogyan valósult meg Diósdon a német nyelv óvodai és iskolai oktatása, és ön hogyan kapcsolódott be a tanításba?

– 2007-ben keresett meg Kovács Christin, a Német Kisebbségi Önkormányzat vezetője azzal, hogy már régóta tervezik a diósdi óvodában német nyelvű foglalkozások elkezdését, csak nem találnak erre alkalmas óvodapedagógust. Mivel én az általános iskolában német nyelvi tanítóként dolgoztam, igent mondtam a felkérésre. A programot sokan támogatták, többek között Zoltánné Varga Ildikó, akkori iskolaigazgató és Spéth Géza polgármester is. Később Paszternák Vera, a német önkormányzat vezetője volt a legfőbb ösztönzője az óvodai német nyelvtanulásnak. A szülők örültek a lehetőségnek, hogy az óvodában ingyenes német foglalkozások indultak, és minden évben két csoportban 10-12 gyermek vett részt a szakkörön.

Nagyné Ulrich Edit

– Milyen módszerrel, tematika alapján foglalkozott az óvodásokkal, majd az iskolásokkal? Milyen érdeklődést, tanulási kedvet tapasztalt?

– Természetesen az életkori sajátosságoknak megfelelően mondókák, dalok, versek, kisebb jelenetek segítségével igyekeztem megismertetni a német nyelv alapjait, fejleszteni a szókincset. Kellemes meglepetés volt, hogy a gyerekek, ahogy mondani szoktuk, „mint a szivacs” szívták fel az idegen szavakat, fordulatokat. Megismerték a színek, számok, gyümölcsök és állatok nevét, valamint köszönni, bemutatkozni biztosan megtanultak egy év alatt. Egy nagy gondunk volt csupán, a helyszűke, mert az óvodában bizony nem sok üres terem volt, ezért a pici logopédiai szoba volt éveken át a szakkör helyszíne.

– Mikor, milyen megfontolásból lett a diósdi iskola nevében is német nemzetiségi iskola?

– A folyamatos lehetőség pozitívan hatott arra is, hogy egyre többen választották az iskolában a németet első idegen nyelvként az angol helyett. Addig gyakran valóságos kampányt kellett folytatnunk a német nyelv mellett, mert a szülők többsége természetesen az angolt favorizálta. Lassacskán ez a trend megfordul, és az óvodai szakkörös gyerekek közül sokan az általános iskolában folytatják tovább a német nyelv tanulását.   Nagy mérföldkő volt az is, hogy nem sokkal később, főleg szülői kezdeményezésre az általános iskola hivatalosan elindította az első német nemzetiségi osztályát.  Az első évfolyamot még volt szerencsém tanítani, jó érzésekkel gondolok rájuk. Természetesen a Német Nemzetiségi Önkormányzat rendszeres, jelentős eszmei és anyagi támogatása is nagyon fontos eleme ennek a kedvező folyamatnak.  Ahogy a szülők akkoriban megfogalmazták, Budaörs, Törökbálint, Budakeszi mellett Diósd is megérdemli, hogy legyen német nemzetiségi osztálya, hiszen hasonló hagyományaink vannak.

 – Úgy tudom, a gyerekek a községi rendezvényeken is felléptek német nyelvű verses-zenés összeállításokkal.

– A szokásos Tavaszköszöntőn rendszeresen bemutattuk a „tudásunkat”. Ekkor mindenki megtapasztalha, hogy a heti egy német óra is mennyi mindenre elegendő, mennyi mindent meg tudnak tanulni játékosan az arra fogékony kis ovisok.  A németországi testvérvárosunk számára adott műsorban is „szerepeltünk”, de volt bemutatónk a Goethe Intézet munkatársai számára is.

Németóra Diósdon

– Immár öt éve, hogy nyugállományba vonult. Hogyan összegezné pedagógusi pályája tapasztalatait, tanulságait, élményeit?

– Nyugdíjba vonulásom után még két évig tanítottam az óvodában, most már átadtam a helyem a fiatal pedagógusoknak. Nagyon örülök, hogy ma már nem lehetetlen német nyelvet tanító pedagógust találni. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő német osztályokról is jó hallani. Tíz éve még meg kellett győzni a szülőket a német nyelv hasznosságáról, fontosságáról, ma már ez egyre elfogadottabb és elismertebb. Valószínűleg sokaknak van tapasztalata a munkaerőpiac ez irányú igényéről. Magántanítványaim révén és egykori kedves kollégáimmal kapcsolatot tartva vannak információim az óvodáról és az iskoláról, de már csak inkább a kellemes emlékeket idézzük fel.  Jó érzéssel tölt el, hogy eredményesen népszerűsítettem a németet és sokan eljutnak az 1,2 Polizei-tól a nyelvvizsgáig.

–  Mit tanácsol az idegen nyelvet tanuló fiataloknak?

– Egy idegen nyelvet nem lehet 1-2 év alatt megtanulni, ezért érdemes jó korán elkezdeni.  Kezdetben segít a rím, a ritmus, később jöhet a tudatosság. Kitartás és szorgalom szükséges, de a nyelv szeretete segít, és ezt a pozitív motivációt lehet óvodáskorban megszerezni. Azután jöhet az angol és a többi idegen nyelv, mindenkinek az igénye és az „Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz!” elv szerint.

DNNÖ

(A fenti interjú a Diósdhéjban című helyi lap júliusi számába készült, azonban valamely okból kimaradt az újságból — DNNÖ)

Fotó: archív